A bőr egészsége

Sokunknak meggyűlik a baja különböző felszíni bőrsérülésekkel, hibákkal, betegségekkel, amelyek kellemetlen érzést, fájdalmat tudnak okozni, vagy egyszerűen esztétikailag nem mutatnak jól. Hogyan kezeljük ezeket és miben segíthet az oxigén?

Nélkülözhetetlen bőr

A bőr egy rendkívül jól felépített alkotórésze a testünknek, amely nélkül nem tudnánk életben maradni. A legfontosabb külső védelmi vonalunk, amely megvédi szervezetünket, belső szerveinket a kórokozóktól és más külső hatásoktól. A legnagyobb szervünknek is tekinthető, amelynek átlagvastagsága csupán 2 milliméter, de ez testtájékonként változó lehet. A szemhéjnál a legvékonyabb a bőr (0,5 mm), míg a legvastagabb a talpunkon (6 mm).

A bőrnek kiemelkedő szerepe van testünk hőmérséklet-szabályozásában is. Amikor a testhő megemelkedik, a bőrünk izzadást előidézve párologtatás által szabadítja meg szervezetünket a felesleges hőtől. A verejtékmirigyek ebben fontos szerepet játszanak, ugyanakkor enyhén savas hatású verejték termelésével még a bőrfertőzések elleni védekezéshez is hozzájárulnak! A bőr verejtékmirigyei kiválasztószervi funkciókat is ellátnak, ugyanis naponta távolítják el izzadság formájában a testünk számára mérgező vegyi anyagokat – ezzel támogatva a vese működését.

Kiváltképp jelentős tevékenység zajlik a bőrben a napfény hatására termelődő D-vitamin képződésével is. A véráram juttattja el a bőrtől a test többi részéhez, ahol a hormon ki tudja fejteni hatását. Érdemes nyáron figyelni arra, hogy megfelelő napozással feltöltsük a szervezetünket D vitaminnal, mivel jelentős szerepe van az immunrendszer aktivizálásában. Ha testünkben elegendő D-vitamin van elraktározva, akkor az őszi-téli hónapokban is védve leszünk a fertőzésektől.

A bőr felépítése

Bőrünk alapvetően három rétegből áll: (1) felhám, (2) irha és (3) a bőralja.

Felhám

A felhám a legkülső rétege a bőrnek, amit többrétegű elszarusodó hámszövet épít fel. Feladata a bőr legfelső védő rétegének fenntartása és a pusztuló szaruréteg folyamatos megújítása. Emellett arról is gondoskodik, hogy a szervezet ne veszítsen túl sok vizet. Ezt egy lipidekből (zsírokból) álló vízzáró réteg köszönhető. A bőr hidratáltsága is döntően szintén a felhám víztartalmától függ.

A bőr külső felszínét érdemes tisztán tartani (rendszeresen tisztálkodni), ugyanis több fertőzéssel fenyegető organizmus található a bőr felszínén, mint ahány ember a Földön él!1 A túlzásba vitt szappanos fürdő viszont eltávolíthatja a bőr olajos védőrétegét, ami bőrszárazsághoz, viszketéshez vezet, és megkönnyíti a fertőzések behatolását.

A felhámnak nincsen érhálózata, így tápanyagszükségletét teljes mértékben, míg oxigénigényét részben az alatt fekvő irhából szerzi be. Az oxigénfogyasztás másik hányadát a környező levegőből fedezi.2 A felhám legalsó részén helyezkednek el a pigmentek (melanin), amelyeket a festéksejtek (melanociták) termelik. Ezek adják a bőr színét, valamint a festékanyag termelésével védik a bőrünket (főleg az irhát) a káros napsugaraktól (pl. UV).

Irha

Az irha képezi a bőr középső rétegét, amelyet laza rostos kötőszövet alkot. Fő feladata, hogy mechanikai támaszt, szilárdságot, megfelelő vastagságot és rugalmasságot biztosítson a bőrnek. Ezt a réteget már ér- és ideghálózat szövi át érzékelő receptorokkal. A receptorok olyan idegvégződések, amelyek a kívülről érkező ingert (pl. fény-, hang-, hő- nyomás), vagy belső ingereket a többi sejt számára érzékelhető jellé (általában feszültséggé) alakítják át. Ezáltal a bőrünk folyamatos kapcsolatot tart fenn az agyunkkal. Ezeken kívül az irhában található még számtalan verejték- és faggyúmirigy, nyirokmirigyek, valamint a hajhagymák, vagy a szőrtüszők.

Az irha rugalmaságát a benne található kötőszöveti fehérjéknek: az elasztinnak és kollagénnek köszönheti. Ezek a fehérjék adják a bőrünk erejét és rugalmasságát. A kollagén bőrünk a legfontosabb összetevője, a tartósság és rugalmasság biztosításán túl fontos szerepe van még a gyógyulásban, a bőr helyreállítási és megújulási folyamataiban, mivel az új bőrsejtek termelését is ez a fehérje biztosítja.

Az elasztin egy másik kötőszövetekben található fehérje, amely lehetővé teszi, hogy bőrünk visszanyerje eredeti formáját összehúzódás és kinyúlás után. Ez a fehérje adja bőrünknek az egészséges és fiatalos kinézetet. Biztosítja, hogy hogy az erek alkalmazkodni tudjanak a nap folyamán bekövetkező vérnyomás-változásokhoz. Emellett a tüdő kitágulása sem lenne lehetséges nélküle, valamint a pocok rugalmasságáért is az elasztin felel. Beláthatjuk, hogy egy elképesztően fontos anyagról van szó.

Kevésbé ismeretes, hogy a mi bőrünk is „lélegzik”. Nem a főként kétéltűekre és ízeltlábúakra jellemző bőrlégzésről van szó, de meg kell jegyezni, hogy a bőrünk is vesz fel oxigént, valamint kibocsát szén-dioxidot. Ha egy meleg vizes fürdőben hosszabb ideig ülünk, akkor a szén-dioxid kibocsátását megfigyelhetjük, ugyanis kis buborékok keletkeznek a bőrünk felszínén. A bőrünknek állandó oxigén ellátásra van szüksége, hogy fiatal és egészséges maradjon, valamint a megújulási folyamatokból sem nélkülözhető. Ha bőrünk nem jut elegendő mennyiségű oxigénhez, idő előtt megöregszik, elveszíti szilárdságát, rugalmasságát és sápadtabb színe lesz.

Bőralja

Az irha alatt található a zsíros kötőszövetből álló bőralja, aminek vastagsága testtájanként és nemenként eltérő lehet. Ha cipelünk némi túlsúlyt, akkor a vastag zsírszövetet a bőralja rétegében kell keresni. A zsír kiváló hőszigetelő tulajdonságával véd minket a megfázástól, valamint a felhevüléstől. Ezenkívül az energiaraktározásban van kulcsszerepe, sőt még az oxigén jelenlétében végbemenő anyagcsere folyamatok során keletkezett energia is itt tárolódik. Ennek a zsírrétegnek köszönhetjük, hogy ha elesünk, akkor tompítja számunkra a mechanikai behatásokat, és ezzel óvja az életfontosságú szerveket.

Az életmód hatása

A bőr saját helyreállító és megújulási folyamataiban óriási jelentősége van annak, hogy mivel tápláljuk belülről bőrünket. A megfelelő mennyiségű friss zöldség, gyümölcs, a teljes kiőrlésű gabonák, és olajos magvak fogyasztása jótékony hatással van a bőrünkre. A friss zöldségek és gyümölcsök mikrotápanyagok százezreit tartalmazzák beleértve a vitaminokat, ásványi anyagokat, flavonoidokat, fitonutrienseket. Ezek közül a legfontosabbak az antioxidánsok, melyek az egész szervezetet károsító szabadgyökök (instabil oxigén) ellen veszik fel a harcot. A szabadgyökökhöz köthetők olyan sejtkárosodások, amelyek a bőr öregedését (megereszkedését) és az idő előtti bőrproblémákat okozzák.

A béta-karotin az egyik legismertebb antioxidáns, amely képes a bőrnek élénkebb, és ragyogóbb színt adni, miközben megvédi a nap káros sugaraitól is. A legtöbb béta-karotin az édesburgonyában és a sárgarépában van, de megtalálható a narancsban, sőt a spenótban is. Ha szép és feszes bőrt akarunk, akkor a kollagén jut eszünkbe, amelyet a szervezet aminosavakból állít elő. Ennek a folyamatnak a legfontosabb tényezője viszont a C-vitamin, amit érdemes inkább természetes úton bevinni a szervezetbe, mert így nem terhelődik meg a vese.

Az oxidatív sejtkárosodásoktól véd minket az E-vitamin is, ami emellett még az egészséges bőrképződést is támogatja. Az E-vitaminban gazdag élelmek első sorban a magvak, mint a mandula, a kesudió, vagy a mogyoró. A C- és E-vitamin hatását fokozza egy másik erős antioxidáns, a szelén. Kutatások azt mutatják, hogy a szelénben gazdag étrend segíthet a bőrrák, a napsérülés és az életkorral járó bőrproblémák ellen.3,4 A szelén legjobb forrása a brazil dió, de megtalálható még a búzacsírában, a paradicsomban vagy a brokkoliban is. Az Omega-3 és Omega-6 zsírsavak is rendkívül hasznosak, mivel elősegítik a gyulladáscsökkentő anyagok termelését. Hasznosságuk megmutatkozik egyes bőrbetegségek ellen5, mint az ekcéma6, vagy a pikkelysömör7. Az olajos magvakból (pl. dió, napraforgó mag) fedezhetjük a szükséges mennyiségben való bevitelt.

A cink alapvetően fontos a bőr egészségének megőrzésében, mivel csökkenti a gyulladásokat, és segít visszaszorítani a pattanásokat okozó baktériumokat.8 A zöld színű zöldségek (különösen a kelkáposzta és a brokkoli) amellett, hogy gazdagok antioxidánsokban, kitűnő cinkforrások is. A magnézium hasonlóan előnyös gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal bír a bőr számára. A zöld színű növények tartalmazzák, például a spenót, de van a magvakban, dióban, mogyoróban, mandulában, és a kakaóban is.

A megfelelő vízfogyasztás elengedhetetlen a bőr egészséges megjelenése és rugalmassága szempontjából. Ha kevés vizet fogyasztunk, bőrünk száraznak, fáradtnak és szürkébbnek tűnik. Emellett a bőséges folyadékbevitel hatással van a májunkra és a vesénkre is, amelyek elégtelen működése szintén bőrproblémákhoz vezethet. Erre még visszatérünk, de látnunk kell, hogy mekkora jelentősége van a tiszta víz fogyasztásának. Az alkoholok esetében kivételesen a vörös borban található polifenolok bőrbarát anyagok9, de fogyasztása csak kis mennyiségben ajánlott.

Káros hatások

Az egészséges életmód egészséges megjelenést eredményez a bőrünknek, ugyanez igaz viszont a helytelen, egészségtelen szokásokra is. Az alkoholfogyasztás, illetve a dohányzás a legártalmasabb a bőrre nézve, bár ezeket alapvetően egészségtelennek ítélik.

Az már kevésbé ismeretes, hogy a tejtermékekben található tejfehérjében olyan androgén anyagok (nemi hormon), amelyek befolyásolják a hormonrendszert. Ha sok tejfehérjét viszünk be a szervezetbe, akkor az felborítja a hormonrendszerünket: a bőrünk zsírosodásához és pattanások kialakulásához vezet.10 Más állati eredetű ételek (húsok, tojás) is befolyásoló hatásúak lehetnek nagyobb mennyiségben, mivel különböző vegyi anyagokat (antibiotikumok, szintetikus hormonok, nitrátok, nitritek és más, a bőrre káros méreganyagok) tartalmaznak, amelyek hosszú távon megterhelik a kiválasztószerveinket. Ez a nyomás a bőrön is láthatóvá válik különféle gyulladások formájában. A bőrbetegeknek lehetőleg kerülni kell a finomított/feldolgozott élelmiszereket („üres kalóriákat”) is!

A bőrben gyulladásokat nemcsak a tejfehérje, de a finomított cukor is okozhat. A cukor emésztésekor létrejövő ún. glikációs végtermékek jönnek létre, amelyek hozzájárulnak az oxidatív stressz és a gyulladások fokozódásához. Ezek az anyagok ráadásul a kollagénnel és az elasztin rostokkal kötődve elveszik a bőr feszességét.11 A túlságosan fűszeres ételek is káros hatással lehetnek a bőrre, annak kipirosodását okozva. A túl sok fűszer irritálja az emésztőrendszert is, aminek gyakori jele a homlokon megjelenő kiütések és pattanások.

Ha arra gyanakszunk, hogy bőrünk katasztrofális állapotát valamilyen élelmiszer okozza, iktassuk ki az étrendünkből a gyanús elemet legalább két hétre, és értékeljük ki az eredményeket.

A mindennapjaink részét képező stressz, a negatív érzelmek, illetve a már komolyabb szorongás és depresszió szintén káros hatással lehetnek bőrünk egészségére. Amellett, hogy az oxidatív stressz kulcsszerepet játszik az öregedés folyamatában12, a stresszhormonként ismeretes kortizol magas szintje gyulladásokat okoz a bőrben, és megnehezíti annak helyreállítódását.13

Májzavar jelentkezése a bőrön

A máj egy létfontosságú szerv, amely az anyagcsere számos folyamatában részt vesz – többek között a méregtelenítésben is. A máj zavartalan működéséhez nyersanyagforrások igényeltetnek, amelyeket mindig a leginkább szükséges területen használ fel, ha éppen hiány áll fenn belőlük. Mivel a bőr regenerálása, gyógyítása viszonylag elsősorban nem a máj feladata, így itt a különböző hiányok jelei, illetve a máj elégtelen működése hamar megmutatkozik. Amennyiben a máj valamilyen ok miatt képtelen elvégezni a test méregtelenítését, úgy azok más módon fognak eltávozni az emberi szervezetből. Ezek a méreganyagok a bőrszöveten keresztül fogják elhagyni a testet, és ilyenkor jelentkezhetnek különféle bőrbetegségek.

Sárgaság

A legismertebb, májbetegségek esetén jelentkező külső tünet a sárgaság, amit a bilirubin (epefesték) nevű anyag felgyülemlése okoz a szövetekben. Ez a vegyület a vörösvérsejtek bomlásának mellékterméke, amit ha nem tud kiválasztani és eltávolítani a máj, akkor jól látható módon a szervezetünkben marad. Nem csak a bőr, a szemfehérje, a nyelv vagy a körmök árnyalata változhat meg, de a vizeletünk, székletünk színe is: ha annak ellenére lesz sokkal sötétebb (narancs, borostyán vagy barna) a vizeletünk, hogy eleget iszunk, az bizony a májunkkal kapcsolatos problémát is jelezhet. A kezelés az alapbetegség függvényében történik, ugyanis az okai között lehet túlzott mértékű alkoholfogyasztás, vírusok, illetve autoimmun betegségek.

Striák, hegek

A máj számára nélkülözhetetlen a glicin, hiszen ez védi meg a különböző károsodásoktól – például az alkoholtól -, míg a glicin hiánya a bőrön is erősen meglátszik. Mivel a rugalmasságot biztosító kollagén nagyrészt glicinből áll, a bőr ennek hiányában megereszkedik, veszít rugalmasságából, és korai ráncok, hegek (ún. striák) alakulnak ki. Ezeket nem lehet teljesen eltüntetni, de méretük, észrevehetőségük csökkenthető lézeres kezeléssel vagy savas hámlasztás (pl. glikolsav) útján.

Bőrgyulladások: ekcéma, pikkelysömör, pattanások

Az omega-3 fontos szerepet tölt be a májzsugor és más gyulladásos májbetegségek megelőzésében. Ha szervezetünkbe nem kerül elég mennyiségben, a bőrön krónikus gyulladásos állapotok jelentkezhetnek, mint például az atópiás dermatitis, a pikkelysömör, illetve erőteljes szárazság.

A magnézium hiánya szoros összefüggésben áll a májzsugor, illetve a zsírmáj kialakulásával. A korai tünetek között lehetnek gyulladásos bőrproblémák és a pattanások is rendszeresen visszatérhetnek. Ezek mellett fáradékonyság, ingerültség és étvágycsökkenés is megfigyelhető.

Májfoltok

Az asztaxantin egy vörös színű pigment, amely a céklában, a répában, halfélékben van jelen legnagyobb mennyiségben. Ez a pigment kiemelkedő szerepet lát el a máj rákos megbetegedésének megelőzésében, sőt, a bőr megújulásában is. Hiánya pigmentfoltok (ún. májfoltok) formájában jelentkezik, ugyanis nélküle a bőr nem képes megvédeni magát megfelelően a nap ultraibolya sugárzásától.

A májfoltokat jobb megelőzni, de kezelhetőek hámlasztó, illetve halványító szerekkel. Érdemes kipróbálni a citromleves kezelést, mert a savas folyadék eltávolítja az elhalt hámsejteket, és így elhalványítja a foltokat is. Az aloe vera növény levelében található zselészerű anyag szintén elősegíti a hámlasztást, illetve az új bőrsejtek képződését.

Vesebetegség és a bőr

Veséink azok az életfontosságú szerveink, amelyek fenntartják testünk vízegyensúlyát, és testünk fő vegyihulladék-eltakarító rendszerét is működtetik. Óránként körülbelül 9,5 liter (teljes vérmennyiségünk majdnem kétszerese) szűrődik át a veséken. A vese feladatai közé tartozik még a só-víz háztartás szabályozása, a savbázis egyensúly fenntartása, a glükóz és más anyagok jelenlétének ellenőrzése a vérben. Ezen kívül részt vesznek a vérnyomás szabályozásában, a vörösvérsejtek termelésében és a D-vitamin aktiválásában is.

A fel nem használt anyagokat a vérből kiválasztja, és a vizelettel kiüríti. A vese legnehezebb dolga a karbamid kiválasztásával van, amely a fehérje-anyagcsere végterméke. A hosszabb ideig tartó magas fehérjefogyasztás túlzottan igénybe veszi és károsíthatja a vesét. Minél nagyobb a fehérjebevitel, annál több munkával terhelődik a vese, és annál nagyobb szükség van még több vízre, hogy a karbamidot ki tudja öblíteni.

Ideális esetben a testben egyensúly van az elveszített és a pótolt víz mennyisége között. Ha kevesebb vizet pótolunk, annak az eredménye kifáradás lesz, amely kimerültséghez, lázhoz, a koncentrálóképesség csökkenéséhez, depresszióhoz, valamint túlérzékenységhez vezet. A kiszáradás végső stádiuma a kóma és a halál. Különösen fontos tehát odafigyelni a megfelelő mennyiségű vízfogyasztásra, hogy elősegítsük veséink egészségét!

A vesék nem megfelelő működése hamar meglátszik a testen, mivel a problémát több tünet által is jelzi a szervezet. A krónikus vesebetegség sok embert érint világszerte, de hosszú ideig feltűnő tünet nélküli állapotot is eredményezhet. Könnyen kialakulhat a cukorbetegek, a magas vérnyomással, illetve vesegyulladással küzdő betegek esetén, de rizikófaktornak számít a genetika, az elhízás és a dohányzás is. Érdemes minél előbb felismerni a betegség árulkodó jeleit, amelyek az állandó fáradságon és gyakori vizelésen kívül a bőrön is jelentkeznek.

A test különböző területein megjelenő bőrszárazság, és a rendszerint azt kísérő viszketés a krónikus vesebetegség fontos jele lehet. A bőr állapota tovább is romolhat: a száraz bőr berepedezhet és elsebesedhet. Az első tünetek között megjelenhetnek a bőrön ún. festékes foltok, valamint véraláfutások is. Mivel a vese nem tud megszabadulni a felgyülemlett méreganyagoktól, nehezen múló, illetve újra és újra felbukkanó pattanások is jelentkezhetnek. A bokákon és a csuklókon kívül a szem alatti terület is megduzzadhat, és ödéma alakulhat ki.

A vesék elégtelen működésére utal a vérszegénység is, mivel a vesék által termelt erythropoietin nevű hormon segíti a vörösvértesteket az oxigén szállításban. Ez a bőrön sápadtság formájában válik láthatóvá. Az oxigén-ellátottság minőségének romlása kihatással van az agyra is, amit szédülés és koncentrációs problémák követhetnek. Súlyos vesebetegség esetén a tüdő is érintetté válik, folyadékkal telik meg, ami légzési nehézséget okoz.

A vesebetegek esetében nagyon oda kell figyelni a megfelelő, vesebarát étkezésre is, mivel azzal javítható a veseműködés és megakadályozható a további károsodás. Több ásványi anyagot is érdemes kerülni, mivel azokat nem tudja megfelelőképp kiválasztani a szerv: ilyen a nátrium, a kálium, a foszfor és a fehérje. A bogyós gyümölcsök többsége, így a fekete áfonya, a vörös áfonya vagy a kékszőlő is ajánlott vesebetegség esetén, ráadásul antioxidáns hatású vegyületeket is tartalmaz, ami a vérnyomásproblémák és a cukorbetegség megelőzésében is hasznos.

Öregedés és az oxigén

Az évek múlásával szervezetünk elkezdi erejét veszíteni, és ez kihatással van a bőr megújulási folyamataira is. Ahogyan lelassul a vérkeringés, a bőr oxigén- és táplálékellátása is csökken. Az irha rétegben található a faggyúmirigyek működése is lelassul, és kevesebb védelmet nyújtó faggyút termelnek. . Az irha réteg öregedésének a gyorsaságát három tényező határozza meg: a genetikai örökség, az életmód, és az életkor.

Az életkor növekedésével egyidejűleg csökken bőrünknek az a képessége, hogy felszívja és hasznosítsa az oxigént. Bőrszövetünk oxigén kapacitásának kb. 30%-t elveszítjük 30 éves korunkra, és közel 60%-t 40 éves korunkra. Ezért az oxigén-anyagcsere csökkenése láthatóvá válik a bőrünkön. Mi áll ennek a hátterében? Oxigén hiányában a sejtek nem képesek megszabadulni a hulladékoktól (salakanyagoktól), és nem képesek teljes mértékben hasznosítani a véráramban lévő kulcsfontosságú molekulákat. Ezért a szabad gyökök kedvükre garázdálkodhatnak, és az általuk okozott károsodás drámai módon megnő, ahogy öregszünk.

A bőrünknek oxigénre van szüksége azért, hogy egészséges és szép legyen a kinézete. Ahogy öregszünk, a bőrünk oxigén felhasználó képessége csökken. Az öregedő bőr felszínén a sejtek

megvastagodnak, sűrűbbé válnak, és elvesztik azt a képességüket, hogy visszatartsák a nedvességet. A faggyúmirigyek kevesebb faggyút termelnek, emiatt a bőr kevésbé tudja megakadályozni a vízvesztést, amitől a bőr száraz és ráncos megjelenésűvé válik.

Köztudott, hogy testünknek több mint 70% víz. A bőrsejtek közül pedig néhány akár 90% vizet is tartalmazhat. Nem nehéz kitalálni mi történik akkor, amikor a sejtek vizet veszítenek? Ugyanaz, mint, amikor a feszes szőlőszem mazsolává aszalódik, összetöpped és lapossá válik. Ugyanez történik a bőr felszínén is. Amikor a sejtek vizet veszítenek, akkor ezzel elveszítik azt a képességüket, hogy oxigént vegyenek fel, amire pedig óriási szükségük lenne az életfontosságú anyagcsere folyamataik lebonyolításához. Ezért lesz a krónikus sejt dehidratáció következtében ráncos, és fénytelen a bőr.

A szövetekben található víz mennyisége az öregedés egyik meghatározó tényezője: ha egy sejt nedvességtartalma 50 % alá csökken, megbénulnak életfolyamatai, és elpusztul. Ha a szervezetben nem cserélődik folyamatosan a folyadék, akkor elszennyeződik, mint ha egy tiszta hegyi tó piszkos falusi kacsaúsztatóvá változna. Aki viszont folyamatosan cseréli szervezete víztartalmát, az szinte halhatatlan. Ezért a felismerésért jutalmazták 1992-ben Nobel-díjjal dr. Alexis Carrelt.

A kiszáradt, fonnyadt bőr nem képes visszatartani a nedvességet. Télen sokkal gyakrabban fordul elő, hogy kezünkön a bőr berepedezik, ami azt jelzi, hogy sok vizet veszített a bőrünk. Ilyenkor valamilyen hidratáló krém használatával tudjuk enyhíteni ezt a kellemetlenséget. A bőr szárazságát súlyosbítja a szél, hőmérséklet és légkondicionálás. Ezek együttesen elvékonyítják, berepesztik és feszessé teszik a bőrt. A száraz bőr ráfeszül a csontokra. Tompának látszik, főleg az arcokon és a szemek körül. Parányi, kifejezett vonalak jelennek meg a száj és szemek sarkában.

Az oxigénes bőrápolás drámai módon javíthat a bőrön azzal, hogy elősegíti a vérkeringést és fokozza a nedvesség-visszatartást. Lehámlasztja, vagy levedlésre készteti a halott sejteket, és felfokozza a keringést a bőr felszínén, miközben egy pirospozsgás, élettel teli arcot és erős bőrt eredményez. Az oxigén azáltal, hogy eltávolítja a halott sejteket a bőr felszínéről, javítja a bőr azon képességét is, hogy oxigént és tápanyagokat szívjon fel.

Egy izraeli tanulmány14 szerint az oxigénterápia megállíthatja a vérsejtek öregedését, és részben megfordíthatja az öregedés folyamatát is. A kutatók megfigyelték, hogy a kezelés az öregedő sejtek 37%-a eltűnt, míg a telomerek hossza 38%- kal megnőtt. A telomerek a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakaszok. Ezek akadályozzák meg a kromoszómavégek összetapadását, valamint a sejtosztódás során védik a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól. Ezzel egyfaja biológiai óraként is funkcionálnak. Ha a telomerek rövidülését megakadályozzuk (ill. visszapótoljuk a hiányzó részt), a sejtek élettartama elméletileg végtelenre nő, a szervezet halhatatlanná válik (legalábbis az öregedésből adódó elhalálozás odázható el).

A telomer rövidülését tekintik az öregedés biológiai alapjának, amelyet gyógyszerekkel, életmód-változtatással és rendszeres testmozgással próbálnak már évek óta meghosszabbítani. Az izraeli kutatók bebizonyították, hogy hasonló hatást lehet elérni az oxigénterápia segítségével is. A víz és az oxigén mellett érdemes megemlíteni, hogy a bőr öregedése egy brit kutatás szerint táplálkozással is lassítható, ha csökkentjük a napi kalóriabevitelünket.15

Oxigén a bőrgyógyászatban – orvosi szemmel

Kezdetben inkább óvatosságból használtam stabilizált oxigént az arc tisztítására, helyileg használtam, és így állapítottam meg, hogy a termék baktériumellenes szerként a működik. Később elkezdtem ajánlani az oxigént a szervezet méregtelenítésére, így teszteltem a szer aktivitását a szabad gyökök semlegesítésénél. Adtam a pácienseimnek a fáradt és inkább élettelen bőrükre, a szemek körülikarikákra, vagy ekcémától és dermatitistől szenvedő egyéneknek. Az eredmények fantasztikusak voltak, és ez egyre bátrabbá tett engem, és arra tett képessé, hogy ajánljam sportolóknak, dohányosoknak, gyengeségekkel küzdő személyeknek, az erőtleneknekkrónikus bronchitistől és asztmától szenvedő embereknek, és a gyenge immunrendszeri működés miatt gyakori fertőzésekkel küzdő pácienseknek, valamint felfekvésekre, stb. Ezekben az esetekben az eredmények kitűnőek voltak.

Dr. M. Chilindri, M.D. Patológia és bőrgyógyászat

Mindamellett az oxigént belső baktériumölőként, vírusölőként és gombaölőként használom, használható helyileg is a popsinkra és a kiütésekre. Élősködők támadásakor is segíthet. Használható mindenféle egészségügy probléma kezelésére.

Dr. C.L. Ph.D. N.D. U.T. U.S.A.

Az elmúlt 3 év során Cipruson nagyon jó eredményeket értünk el nyílt sebek gyógyításában (ulcera crurun), a mikro és makro cirkuláció javulásában a véredényekben, a helyileg és orálisan alkalmazott stabilizált oxigénnel. A stabilizált oxigén erős antiszeptikusként működik a sebekenmegöli az anaerob szervezeteket, a gombákat. A stabilizált oxigén fokozza a gyógyulási folyamatot. Kitűnő eredményeink voltak hígítások alkalmazásával, és a Stomatitis Aphtosa (aftás szájgyulladás) orális kezelésénél a szájban és az ínyen. Helyi kezelésekre is használtuk a stabilizált oxigént a száj Candidiasisa és a nyelven lévő gombás lerakódásoknál. Drámai javulást láttunk a degeneratív száj dermatitisz és Angulus Infectiosus (fertőzött, gyulladt szájzug) eseteinél a szájzugokban. A stabilizált oxigént a krónikus Vaginitis Candidomycetia-nál is alkalmaztuk, és hiszem, hogy igazán döntő lépést tettünk előre és segítettünk számos kétségbeesett nőnek, aki ebben az elterjedt betegségben szenvedett. Alkalmaztuk a stabilizált oxigén oldatot liposzomával (elősegíti a hatóanyag felszívódását – lecitint tartalmaz) dúsítva, egy nőt csak heti háromszor kezeltünk vele két hetes ciklusokban és figyelemreméltó eredményeket értünk el. A pszoriázisvulgaris kezelésére stabilizált oxigént és liposzomát tartalmazó krémeket használtunk a helyi kezeléseknél. Ezt a formulát alkalmaztuk naponta kétszer hegesedés nélküli területeken, úgy, hogy a liposzoma felszívódása elérhette a dermis mélyebb rétegeit is. Kielégítő és nagyon jó eredményeket értünk el Onycholysis-nél, onycholisis semilunarisnál (körömlemez leválásnál) és gyorsabb köröm növekedést tapasztaltunk.

A stabilizált oxigén kétségtelenül egy új erőteljes eszköz a modern gyógyítás világában. Minél többet tudunk meg róla, annál többféle betegséget tudunk kezelni vele jótékony hatással, ám mellékhatások nélkül. A stabilizált oxigén egy eszköz, egy kulcs, egy jobb világhoz vezető nemes álomhoz, jobb életminőséghez és magához az élethez.

D. M.L. Christfinis, M.D. Ph. D.és V.D. Berlini Tudományos Akadémia, a német Bőrgyógyászati, Andrológiai és Phlebológiai Társaság tagja

1 Vernon W. Foster: New Start (Woodbridge Press, 1988) 95. old.

2 https://physoc.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1113/jphysiol.2001.013067

3 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/17764205/

4 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30511318/

5 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31979308/

6 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28649675/

7 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30778861/

8 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27279815/

9 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19898857/

10 https://www.aad.org/public/diseases/acne/causes/diet

11 https://taplalkozasbeallitas.hu/glikacios-vegtermekek-az-elelmiszerekben-es-csokkentesuk-az-etelkeszites-soran/

12 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25906193/

13 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25808947/

14 https://www.aging-us.com/article/202188/text

15 https://academic.oup.com/biomedgerontology/article/73/1/4/3834057

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments