Magas vérnyomás

A szív- és érrendszeri betegségek közül a magas vérnyomás (hipertónia) számít az egyik legelterjedtebb egészségügyi problémának napjainkban. Globálisan 1,2-2,8 milliárd(!) ember küzd ezzel a betegséggel¹, míg Magyarországon a lakosság 25%-át érinti². Sokáig egyáltalán nem okoz tüneteket, ám az elhanyagolt betegség számos szerv fokozatos károsodását okozhatja.

A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása. A magas vérnyomás azt jelenti, hogy az artériák falait túl sok nyomás éri. A vérnyomás mérésekor kapott érték első száma azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódásakor alakul ki. A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást jelenti. Az optimális vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van. 140/90 Hgmm feletti érték magas vérnyomást jelent.

Érdemes erre a betegségre odafigyelni, mert sokáig nem produkál egyértelmű tüneteket. A korai tünetek felismeréséből, illetve a vérnyomásmérés eredményéből állapítható meg biztosan a probléma fennállása. Az első tünetek között jelentkezhet:

• visszatérő, általában reggeli fejfájás, lüktetés
• szédülés és fáradékonyság
• koncentrálóképesség romlása
• mellkasi nyomás
• ok nélküli izzadás
• látászavar

Ez a betegség még azért is veszélyes, mert szövődményeket eredményezhet hosszabb távon:

• stroke, agyvérzés
• szívinfarktus
• szívelégtelenség
• veseelégtelenség

A magas vérnyomásnak két fajtája van. Az elsődleges hipertónia fellépéséért a környezeti hatások, genetikai tényezők, vagy akár a nem megfelelő étkezés, illetve mozgásszegény életmód (elhízás) lehet a felelős. A másodlagos hipertónia valamilyen betegség (pl. vese-, cukorbetegség) következtében alakulhat ki, vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként.

Más kutatások szerint a magas vérnyomás legfőbb oka a test nagymértékű vízhiánya. A testet behálózó erek úgy lettek megtervezve, hogy bizonyos erek lezáródásával és megnyitásával lépést tudjanak tartani a test vérmennyiségének ingadozásával és a szövetek igényeivel. Amikor a testben a teljes folyadék mennyiség lecsökken, a fő vérereknek is csökkenteniük kell keresztmetszetüket, máskülönben nem lenne elég folyadék arra, hogy kitöltse a vér számra kijelölt teret az adott testrészben.

A vérkeringés rövidre zárása mindennapi gyakorlat a szervezetben. Amikor eszünk, a vérkeringés legnagyobb része a gyomor és bélrendszer felé irányul, azáltal, hogy máshol néhány hajszálér lezár. Ez a folyamat arra lett tervezve, hogy folyadéktöbblet fenntartásának terhe nélkül a test megbirkózzon minden fontos dologgal. Amikor az emésztés már megtörtént és kevesebb vér szükségeltetik a gyomor-bél szakaszon, a keringés könnyebben nyit más területek felé. Ez a legközvetettebb ok, amiért az étkezés után kevésbé érezzük magunkat aktívnak, és egy kis idő eltelte után már újra tettre készek vagyunk.

Ha nem iszunk elég vizet testünk igénye szerint, néhány sejt vízhiányban fog szenvedni és a keringés javára még további vizet is veszthet. A hajszálérrendszer néhány területet lezár, hogy a gyéren ellátott és fontosabb területek szabályozottan működhessenek. Vízhiányban és a test kiszáradása esetén, a rendszer a hiányzó vízmennyiség 66 százalékát a sejten belül tárolt mennyiségből, 26 százalékát a sejten kívüli mennyiségből, és 8 százalékát a vérből fogja elvonni. Az ereknek nincs más választása, minthogy csökkentik a méretüket és így birkóznak meg a vértérfogat csökkenéssel. A folyamat azzal kezdődik, hogy néhány kevésbé aktív helyen lezáródik a hajszálér hálózat. Egyébként ugyanis hogyan lehetne egyensúlyt fenntartani, ha ezek a hajszálerek nyitva maradnának? A hiányzó mennyiséget vagy bevisszük a szervezetünkbe vagy a szervezet más részeiről kell kivonni!³

A víz azért is rendkívül fontos az emberi szervezet számára a megfelelő vérkeringés szempontjából, hiszen a vér nagyrésze vízből épül fel és abból is termelődik újra! Mivel nincs igénybe vehető víz tartaléka a testnek, így szüksége van a megfelelő külső folyadékbevitelre naponta. A rendelkezésére álló vízmennyiséget testünk meghatározott fontossági sorrend szerint osztja el a különböző szervek között. Ha vízhiány (dehidratáció) lép fel, akkor a szervezet a létfontosságú szerveket védi olyan módon, hogy elvonja a vizet a kevésbé fontos szervektől. Ez az állapot pedig további káros folyamatokhoz vezethet (pl. stressz, depresszió, fertőzésre való hajlam, stb.)

A magas vérnyomás kezelésére általában gyógyszeres kezelést javasolnak az életmódterápia mellett. A gyógyszeres kezelés alkalmazásakor a betegnek fel kell tennie a kérdéseket: Mikor lehet abbahagyni? Mikor gyógyul meg tőlük? Egyáltalán el lehet-e hagyni a gyógyszereket, vagy az embernek élete végéig szednie kell őket? A jó hír az, hogy az életmódterápia magában is képes a magas vérnyomást megszüntetni!

A táplálkozás területén a vérnyomás csökkentésére az alacsony nátriumtartalmú étrend a legalkalmasabb, amely zöldségekben, gyümölcsökben és alacsony zsírtartalmú ételekben gazdag. Érdemes a zöldségeket még nyersen fogyasztani, illetve táplálékkiegészítők használata is javasolt személyre szabva. Az étkezések utáni desszertfogyasztásról (a nagy cukortartalom miatt) le kell mondani.

A magas vérnyomás megelőzésében és a vele való küzdelemben egy nagyon fontos fegyver a rendszeres testmozgás is. Akkor beszélhetünk aktív mozgásról, amikor a pulzusszámunk 50%-kal megemelkedik. Az a legjobb a mozgásgazdag életmódban, hogy egyszerre több – az egészségünket jelentő – tényezőt is magában foglal. Nemcsak javítja a vérkeringést, de segíti is a testet az oxigén felvételében. Ha mindezt a szabad levegőn végezzük, akkor még hozzájuttat minket az éltető oxigénhez és a napfényből pedig a D-vitaminhoz.

Az oxigénterápia szintén megfelelő erőnléthez segítheti az embert, ugyanis a szervezet energiatermelése oxigén jelenlétében (oxidáció során) történik sejtszinten. Az oxigén felvételben a víznek pedig elengedhetetlen szerepe van. Ezért is az életmódterápia egyik legfontosabb része a megfelelő mennyiségű tiszta víz fogyasztása. Egy ember napi vízfogyasztásának az optimális mennyisége 20 testsúly/kilogrammonként 1 liter. Vagyis egy 70 kg-os embernek a megfelelő napi vízfogyasztása 3,5 liter. Azonban ajánlott ezeket az értékeket meghaladni, mert a víznek kulcsfontosságú szerepe van a szervezetünk mikro- (sejt) és makro (szervi) szinten történő helyes működéséhez.

Nagyon sok ember küzd ezzel a 21. századi betegséggel, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magas vérnyomás gyógyszerek nélkül megszüntethető. A személyre szabott életmódra vonatkozó tanácsok helyes követése az oxigénterápiával kiegészülve hatékony megoldást nyújthat bárki számára!

Magyar tapasztalat:

„Édesapám az a típusú ember, aki nem hajlandó tudomásul venni a betegségét, egyáltalán nincs betegségtudata. A vérnyomása már hosszú évek óta magas, mégis sokszor elfelejti bevenni a gyógyszereit. A közel múltban rémülten felhívott, hogy sürgősen menjek hozzá, mert nagyon rosszul érzi magát. Nyomást érezett a mellkasában, izzadt, és nem kapott elég levegőt. Nyomban elindultam hozzá, mert tudtam, hogy kritikus az állapota. Amint megérkeztem azonnal megitattam vele egy nagyobb adag oxigént (kb. 60 cseppet). Gyorsan beültettem az autóba, és elhajtottam vele a kórházba. Útközben is adtam neki még egy adagot, és a vizsgálatok előtt ismét egy adagot. A táskámban hordom a stabil folyékony oxigént azóta, amióta tudom, hogy akár életmentő lehet vészhelyzet esetén. Egy üzleti reggelin hallottam arról, hogy a kéznél lévő folyékony oxigén szívroham esetén segíthet. Áldom az eszem, hogy akkor beletettem a táskámba. Azt gondolom, hogy ennek köszönheti apukám az életét.”

N. Anikó, Eger

1 Poulter NR, Prabhakaran D, Caulfield M (August 2015). “Hypertension”. Lancet. 386 (9995): 801–12.

2 A Magyar Hypertonia Társaság által becsült adat

3 Dr. F. Batmanghelidj: A tested vízért kiált (2002) 112-128. old.