Szívinfarktus

Magyarország sajnos vezeti a szív- és érrendszeri betegségek tekintetében a halálozási statisztikákat. Évente 20-25 ezer új beteget regisztrálnak szívinfarktussal, akiknek jelentős része nem éli túl ezt a szívbetegséget. Ezért kiemelten fontos a szívinfarktus megelőzése!

A szívinfarktus egy olyan kóros folyamat, amikor a vérellátás elégtelenné válása miatt a szívizom egy része elpusztul. A stroke-hoz képest a szívinfarktus vértelen, mivel kialakulásakor egy véralvadék hirtelen elzár vagy erősen beszűkít egy artériát a szívben.

A szívizomnak állandó vérellátásra van szüksége, amelyről a koszorúserek gondoskodnak. Ezek a nevüket onnan kapták, hogy koszorúként fonják körbe a szívet. Az artéria károsodott belső felszínénél – ahol koleszterin és más anyagok már lerakódtak és akadályozták a vérellátást – elzáródás következik be, amit a véralvadék eredményez. Ez a keringési zavar sejtkárosodást okoz és további – akár halálos kimenetelű – rendszertelen szívritmushoz vezethet. A beteg mindezt fájdalomként, illetve nyomásérzésként észleli. Ha a megfelelő mértékű véráramlás nem áll helyre, a szívizomsejtek elpusztulnak, majd hegszövet (a szervezet próbálkozása a szövet helyreállítására) alakul ki a működő izomszövet helyén.

A szívinfarktus kialakulásának egyik legfőbb oka a koszorúsereknek a beszűkülése, ami az érelmeszesedés (koleszterin és egyéb anyagok lerakódásai) következménye. Ritkábban a szívinfarktus úgy alakul ki, hogy egy vérrög a beteg szív belsejéből leszakadva beékelődik egy koszorúsérbe. Másik ritka eset a koszorúserek görcsös összehúzásakor fellépő szívinfarktus. Csak bizonyos kábítószerek, pl. a kokain, képesek erre az életet veszélyeztető eset kialakítására.

Rengeteg rizikófaktor ismert, amely közül számos kiiktatható, de akadnak nem módosíthatók is:

• Dohányzás: Hosszú távon károsítja az artériák belső falát, ezáltal megkönnyíti a koleszterin lerakódását.
• Magas vérnyomás: Károsítja a szívet ellátó artériákat és ezzel felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát.
• Magas koleszterin- és zsírszint: A koleszterin a sejthártya egyik fontos alkotórésze. Ha azonban rendszeresen és nagy mennyiségben kerül a táplálékkal a szervezetbe, lerakódik az artériák falában és az érelmeszesedés egyik okozója lesz. Könnyen alakul ki rajtuk véralvadék, ami hirtelen tovább szűkítheti vagy el is zárhatja az ereket, ezáltal infarktust okozva. Az ún. LDL olyan lipidszállító részecske, ami a koleszterint a májból a szervezet többi részébe szállítja a vér útján. Az LDL-t “rossz koleszterin”-nek is nevezik, mivel ez felelős a legnagyobb mértékben az érelmeszesedésért. A HDL viszont olyan lipidszállító részecske, ami a felesleges koleszterint az erekből visszaszállítja a málba. Ez a “jó koleszterin”, ami csökkenti az érelmeszesedés és ezzel a szívinfarktus (illetve bármilyen infarktus) kockázatát.
• Mozgásszegény életmód: Könnyen elhízáshoz vezethet, pedig a rendszeres mozgás jótékony hatással van a vérnyomásra.
• Elhízás: Növeli a szívinfarktus kockázatát, mert gyakran szövődik magas koleszterinszinttel, magas vérnyomással és cukorbetegséggel.
• Cukorbetegség: Nagymértékben fokozza a szívinfarktus kockázatát azáltal, hogy a magas vércukor károsítja az ereket és negatív hatást gyakorolt a vérkoleszterin szintekre.
• Stressz: A túl sok stressz (csakúgy, mint a düh) emeli a vérnyomást.
• Alkohol: A túlzott ivás azonban ingadozóvá teszi a vérnyomását és a triglicerid szintet és ezzel inkább növelve a szívinfarktus kockázatát.
• Homocisztein, C-reaktív-protein- és fibrinogénszint: A legújabb kutatások szerint a magas homocisztein, a C-reaktív protein és a fibrinogén szint összefüggésben van a szívinfarktus nagyobb valószínűségi bekövetkezésével. A homociszteinszint valamelyest csökkenthető folsav tabletták szedésével és egészséges étrenddel. A fibrinogén- és a C-reaktív-protein-szintet a szívinfarktus egyéb rizikófaktorainak módosításával lehet csökkenteni, pl. a dohányzás elhagyásával, a koleszterinszint csökkentésével és a rendszeres mozgással.
• Genetikai hajlam: Ha már volt szívinfarktus a családban több generációt érintően, akkor nagyobb a bekövetkezési esélye. De az is előfordulhat, hogy a kialakult betegségért nem a genetikai örökség a felelős, hanem a családban áthagyományozott rossz életviteli szokások.
• Nem: A férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a nők.

A szívinfarktus nem mindig produkál egyértelmű tüneteket. Vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek. Ettől függetlenül minél több tünet észlelése esetén az ember meg tud győződni a szívinfarktus valószínűségéről:

• nyomásérzés a mellkas közepén
• kisugárzó fájdalom a mellkasból
• egyre sűrűsödő mellkasi fájdalmak
• folyamatosan fennálló fájdalom a has felső részén
• légszomj
• izzadás
• ájulás
• hányinger, hányás.

Veszélyességét még az adja, hogy bármikor kialakulhat: munkában, mozgás közben vagy pihenéskor.

A szívinfarktus általában néhány óra alatt kifejlődik. Minden egyes perc elteltével nőhet az oxigénhiányos terület a nem megfelelő vérellátás miatt, és ezért az ott lévő sejtek elhalnak. Ha azonban sikerül a vérellátást időben helyreállítani, a szívkárosodás megelőzhető vagy legalábbis csökkenthető. Azonnali kezelés esetén gyógyszeres kezelést vagy sebészeti eljárást alkalmaznak.

Sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a szívinfarktust, vagy legalább nagymértékben csökkentsük a kockázatát. A jó hír az, hogy az infarktus kialakulását csakúgy, mint az abból való felépülést, nagymértékben befolyásolja az életvitel: táplálkozási szokások, testmozgás, a stressz mértéke és kezelésének képessége. Az egészséges életvitel ahhoz is hozzájárul, hogy csökkenjen a további szívinfarktusok kialakulásának kockázata.

Az egészséges életmód segítségével számos rizikófaktor kiiktatható. Ugyanakkor szívinfarktus után is mindenképpen életmódváltásra van szükség. A dohányzással le kell számolni, de az alkoholos italok fogyasztását (főleg a töményebb fajtákét) is érdemes minimalizálni vagy elhagyni. Az egészséges táplálkozás csökkenti a magas vérnyomás, illetve a cukorbetegség kialakulását. A rendszeres testmozgás megakadályozza az elhízás és a magas vérnyomás bekövetkezését. Azonban szívinfarktus után is segít javítani a szívizom funkcióját, ezért a mozgás a szív rehabilitáció egyik legfontosabb eleme.

A szívinfarktus megelőzése és rehabilitációjában is kulcsszerepe lehet az oxigénnek. Nemcsak csökkenti a stressz miatt kialakult nyomást, de segít a szív felépülésében is. Az oxigénszint megemelése megelőzi, hogy a nem megfelelő oxigénellátás miatt elhaljanak a sejtek, illetve – az ödéma csökkentése révén – minimalizálja a károsodást a sérült sejtekben.

A szívizomzat oxigén és tápanyagellátása életbevágóan fontos, mivel a szív az élet során folyamatosan működik, és energiaigényét csak oxigén jelenlétében képes megfelelően kielégíteni. A probléma akkor kezdődik, amikor az erek elkezdenek beszűkülni, így a szív csökkentett mennyiségű vért, és ez által oxigént kap. Itt pedig egy ördögi kör veszi kezdetét: az oxigénhiány következtében ugyanis a hajszálerek átmérője még kisebb lesz, és így egyre kevesebb jut el a szívhez az éltető gázból. Ezáltal pedig csökken a szívbe érkező oxigénmennyiség, és az egész testben kevesebb tápanyaghoz jutnak a sejtek. A szív nem megfelelő oxigénellátottságát jelzi a mellkasi fájdalom.

Az oxigénterápia képes megelőzni az oxigénhiány miatt fellépő szívbetegségek kialakulását, illetve a már kialakult betegségnél, esetleg szívroham után hatékonyan kezeli a betegséget kiváltó okot.

Amerikai tapasztalat:

„Köszönöm Önnek a termékét, a stabilizált oxigént. Visszaadta az életemet. Négy évvel ezelőtt szívrohamot kaptam, amit súlyos asztma váltott ki. Az elmúlt négy évet azzal töltöttem, hogy kerestem és kipróbáltam minden terméket, amire csak találtam. Néhány segített, de a többségük nem. Az egyik barátomtól hallottam a stabilizált oxigénről. Most aztán két palack és egy hónap elteltével újra élek. Mellkasi fájdalmaim elmúltak. Az asztmám ritkán jelentkezik. Azzal számolok, hogy életem minden napján stabilizált oxigént fogok szedni. Óriási a különbség. Az élet most újra izgalmas és csodálatos.”

K.D. CA U.S.A.

Magyar tapasztalat:

„Édesapám az a típusú ember, aki nem hajlandó tudomásul venni a betegségét, egyáltalán nincs betegségtudata. A vérnyomása már hosszú évek óta magas, mégis sokszor elfelejti bevenni a gyógyszereit. A közel múltban rémülten felhívott, hogy sürgősen menjek hozzá, mert nagyon rosszul érzi magát. Nyomást érezett a mellkasában, izzadt, és nem kapott elég levegőt. Nyomban elindultam hozzá, mert tudtam, hogy kritikus az állapota. Amint megérkeztem azonnal megitattam vele egy nagyobb adag oxigént (kb. 60 cseppet). Gyorsan beültettem az autóba, és elhajtottam vele a kórházba. Útközben is adtam neki még egy adagot, és a vizsgálatok előtt ismét egy adagot. A táskámban hordom a stabil folyékony oxigént azóta, amióta tudom, hogy akár életmentő lehet vészhelyzet esetén. Egy üzleti reggelin hallottam arról, hogy a kéznél lévő folyékony oxigén szívroham esetén segíthet. Áldom az eszem, hogy akkor beletettem a táskámba. Azt gondolom, hogy ennek köszönheti apukám az életét.”

N. Anikó, Eger