A testünk mindent megtesz annak érdekében, hogy a külső támadásoktól megvédjen minket. A sorozat előző részeiben nyilvánvalóvá vált az immunrendszer szerepe, működése és karbantartásának a jelentősége. Mivel a vírusok és baktériumok egy része képes károkat okozni a normál sejtműködésben, a testünknek az feladata, hogy felvegye a harcot ezekkel a betolakodókkal. Most azonban egy eddig ismeretlen betolakodó lépett a színre, a COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 vírus. A jelenlegi vírushelyzet sokak számára félelemmel jár, és mindenki igyekszik a családját és másokat biztonságban tudni. De vajon tényleg félelemre ad okot ez a jelenlegi vírus?
Koronavírus járványok az elmúlt két évtizedben
A kialakult helyzetért felelős kórokozót sokan csak koronavírusnak hívják, pedig maga ez a fogalom vírusok egy csoportját jelöli, nem csak egy vírust. Valójában a mostani kórokozóhoz nagyon hasonló SARS-CoV koronavírus okozott már 2003-ban egy SARS (súlyos légzőszervi akut szindróma) járványt Kínában, amelyben nagyjából 8000 ember betegedett meg, és a halálozási arány 10% alatt maradt, ami már magasnak számít. A világ 37 országát érintette akkor ez a vírus, azonban senki nem nyilvánította világjárványnak. 1
2012-ben felfedeztek egy újabb koronavírust, a MERS-CoV-ot (közel-keleti légzőszervi szindróma). A fertőzés tünetei között volt láz, hidegrázás, fejfájás, száraz köhögés, nehézlégzés és izomfájdalom. 2014 júliusáig több mint 800 ember fertőződött meg a Közel-Keleten és 288-an meghaltak.2 Ez 30%-os, elképesztően magas halálozási arányt jelentett! A fertőzöttek száma rendkívül alacsony maradt annak ellenére, hogy vizsgálatok szerint a tevék 90-98%-a magában hordozta ezt a rendkívül halálos vírust.3
2019-ben fedezték fel a jelenlegi pandémiát is okozó SARS-CoV-2 koronavírust Kínában, Wuhan tartományban. Először azt hitték, hogy denevérekről terjedt át emberre, mivel számos denevérfaj tagjai hordoznak koronavírusokat. Azonban 2020-as filogenetikai vizsgálatok már a tobzoskát (egy pikkelyes emlőst) feltételezték átadónak, de nem állt elő azóta sem konkrét bizonyíték a vírus eredetének alátámasztására.4 2020. februárjáig jóval magasabb volt a fertőzöttek száma (118 ezer fő), mint a korábbi SARS-CoV-1 esetében, azonban a halálozási arány nem érte el az 5%-ot. Ennek ellenére a WHO március 11-én világjárványt hirdetett ki.5
A leggyakoribb tünetek:
- láz
- száraz köhögés
- fáradékonyság
Kevésbé gyakori tünetek:
- fájdalom
- torokfájás
- hasmenés
- kötőhártya-gyulladás
- fejfájás
- a szaglás/ízlelés elvesztése
- bőrkiütés, vagy elszíneződés az ujjakon/lábujjakon
A WHO szerint a COVID-19 betegséget okozó vírus elsősorban cseppfertőzés útján terjed, például a fertőzött személyek általi köhögéssel, tüsszentéssel, illetve az általuk kilélegzett levegővel. Ezek a cseppecskék túl nehezek ahhoz, hogy huzamosabb ideig a levegőben maradjanak, így hamar a földre és tárgyak felületére hullanak.6 Ezek alapján a felső légutak védelme ajánlott, ami egyébként az immunrendszerünk egyik fő védelmi vonala. Ez nem meglepő, mivel egy az influenzához nagyon hasonló tüneteket produkáló vírusról beszélhetünk.
Mennyi is, az annyi?
A John Hopkins Egyetemnél nagyon hamar létrehoztak egy víruskövető rendszert, azonban már kezdettől fogva voltak szakértők, akik megbízhatatlannak minősítették, mivel a ”hivatalos számok” nem mindig tükrözték a gyorsan változó járvány valódi és teljes mértékét.7 A GitHub adatai szerint a világon összesen 2021. január 5-ig több mint 87 millió ember fertőződött meg, ebből 1,88 millióan meghaltak. Ez átlagosan 2,16%-os halálozási arányt jelent, ami jelentősen alacsonyabb a korábbi koronavírusokhoz képest. Magyarországon január 5-ig közel 332 ezer fertőzöttet regisztráltak és több mint 10 ezer halottat, ami szintén alacsony, 3%-os halálozási arány mutat.89 Összehasonlításképpen a 2019-es influenzajárvány idején egy hónap alatt több mint 5 ezer embert vitt el az influenza valamilyen szövődménye.10
A hivatalos számadatokkal nem mindenki ért egyet, mivel sok más légzőszervi betegség is létezik, amelyek nem lettek határozottan elkülönítve a fertőzöttek esetében. Gyakorlatilag 2020-as influenzaszezon nem vagy alig volt a statisztikák szerint.11 A Pellea Human Research egyik kutatója, Veszelka András egy tanulmányában azt fejtegette, hogy a Covid halálozási statisztikák könnyen manipulálhatósága és az influenzaszezonokkal való statisztikai összevetése miatt a hivatalos adatok nem minden esetben megbízhatóak.12
Az egészségügyi világszolgáltatók is sajátos módon számolják a vírusban elhalálozottakat. Egy ilyen metódus Angliában: adott egy COVID pozitív fertőzött, akit hónapokkal később elüti egy busz. Ezt a személyt hozzászámolják a járvány miatt elhalálozottak közé!13 Dr. Claus Köhlnein (belgyógyász, vírus-szakértő) szerint is a halottak száma megtévesztő, mert sokan nem COVID-19-ben halnak meg, hanem COVID-19-vel a szervezetükben. Ez tulajdonképpen egy megtévesztő játék a számokkal!14
A fertőzöttek számát a 2004-ben kifejlesztett PCR (Polymerase Chain Reaction – polimeráz láncreakció) tesztek alapján állapítják meg. A WHO 2020. decemberében azonban ezen tesztek megbízhatatlanságáról nyilatkozott, ami sok hamis eredményhez is vezetett. „Bizonyos körülmények között nehéz megkülönböztetni a háttérzajt és a célvírus tényleges jelenlétét.”15
A lisszaboni Fellebbviteli Bíróság is egy ítélet alkalmával 2020. november 22-én kimondta a PCR tesztek megbízhatatlanságát: „A jelenleg rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján az RT -PCR teszt nem alkalmas arra, hogy megbízhatóan kimondja a SARS-CoV2 vírussal való fertőzést (…) A 35 melegítési ciklus felett az eredmény 97%-ban hamis pozitív lesz.” A teszt megbízhatatlanságán kívül a bíróság arra is hivatkozott, hogy az orvosi diagnózis hiánya miatt sem alkalmas önmagában egy teszt a pozitív eredmény kimondására.1617
Világos és meggyőző tudományos bizonyíték bizonyítja, hogy ezek a tesztek nem pontosak, és statisztikailag szignifikáns pozitív százalékos arányt hoznak létre a hamis eredményekből. A pozitív eredmények nagyobb valószínűséggel jelzik a „közönséges légzőszervi betegségeket, mint például a nátha”.18 Egyébként a PCR teszt kifejlesztője, Kary B. Mullis professzor szerint sem a betegségek diagnosztizálására lett tervezve felfedezése.19
Ajánlott kezelés – működik?
A COVID-19 betegségnek hivatalosan nincs hatásos gyógymódja. A gyógyszergyártók megfeszítettem dolgoznak egy a koronavírus elleni hatásos gyógyszer létrehozásán annak ellenére, hogy a betegek 98-99%-a (statisztikai hibákat figyelembe véve) 10-14 napon belül leküzdi ezt a betegséget. Bár több gyógyszer is ajánlásra került gyártók tesztjei alapján, a WHO mégis ezeket alkalmatlannak és hatástalannak nyilvánította: a remdisivirt, a hidroxiklorokint, a lopinavir/ritonavir AIDS-ellenes szereket és az interferont. Ezeknek a szereknek a WHO szerint alig volt hatásuk a betegek túlélésére és a kórházi kezelés idejének csökkentésére.20 Az antivirális gyógyszerekkel egyébként az a probléma, hogy egyidejűleg a szervezetet is gyengítik, ahelyett, hogy támogatnák az immunrendszert annak leközdésében.
A maszkhasználat elégtelensége
A textil maszkok vírusok elleni hatékonyságát több nemzetközi tanulmány is nagyon csekélynek minősítette, sőt egy vizsgálat pont arra mutatott rá, hogy akiken volt maszk, azok nagyobb eséllyel fertőződtek meg a legyengült immunrendszer miatt.23 Más tanulmányok is arról számoltak be, hogy a textil maszkok semmilyen vírussal szemben nem nyújtottak védelmet, sőt a gyakori és állandó maszkviselők betegszenek meg magasan a legnagyobb százalékban.2425 Dr. Sucharit Bhagdi orvos, mikorbiológus, epidemiológus, a Mainzi Mikrobiológiai Intézet volt vezetője, a virológiai tanszék alapítója is felhívta a figyelmet a maszkhasználat további veszélyére. A világ egyik legismertebb járványügyi szakembere szerint a maszkok kórokozó-tenyészetek. Többek között a staphylococcusok melegágya, amelyek a legjelentősebb kórházi fertőzések okozóinak számítanak és tüdőgyulladást okoznak.26
Dr. Margareta Griesz-Brisson, Európa egyik vezető neurológus tanácsadója, a londoni Neurológiai Klinika orvosi igazgatója szerint a huzamosabb ideig tartó maszkhasználatnak súlyos következményei is lehetnek:
„Kilélegzett levegőnk újbóli belélegzésének eredménye kétségkívül oxigénhiány. Tudjuk, hogy az emberi agy nagyon érzékeny az oxigénhiányra. Vannak idegsejtek például a hippokampuszban, amelyek nem lehetnek 3 percnél hosszabb ideig oxigén nélkül – mert azt már nem élik túl. Az akut figyelmeztető tünetek: fejfájás, álmosság, szédülés, koncentrációs problémák, reakcióidő lelassulása – a kognitív rendszer reakciói. Ha azonban már krónikus oxigénhiányban szenvedünk, ezek a tünetek mind megszűnnek, mert a szervezet hozzászokik. De a helyzet valójában tovább romlik, és az agyban az oxigénellátás is tovább akadozik.
Másik súlyos probléma, hogy az agy idegsejtjei nem képesek regenerálódni. Tehát abban az esetben, ha leveszi az ember az arcmaszkot és ismét szabadon oxigénhez jut, az elveszett idegsejtek már nem fognak regenerálódni. Ami elment, az eltűnt.
Az oxigénhiány minden ember agyára egyformán veszélyes. Mindenkinek szabadon kell tehát döntést hoznia arról, hogy akar-e egy olyan maszkot viselni, amely abszolút hatástalan a vírusok elleni védekezésben. Gyermekek és serdülők számára a maszkok használata abszolút tilos! A gyermekek, serdülők agyának oxigéntől való megfosztása, vagy bármilyen módon történő korlátozása nemcsak veszélyes az egészségre, hanem voltaképpen bűncselekmény is. Az oxigénhiány gátolja ugyanis az agy fejlődését, és az ennek következtében bekövetkezett károsodás soha NEM fordítható vissza.
A tudatosan és szándékosan kiváltott oxigénhiány, orvosilag teljesen ellenjavallt és szándékos egészségügyi károkozásnak minősül. Amikor tíz év múlva a demencia ugrásszerűen növekszik, és a fiatalabb generációk nem tudják elérni az eredetileg előttük álló lehetőségeket, akkor már nem segít, ha azt mondják, hogy ’mégsem volt szükségünk a maszkokra’.”27
Maradj otthon – de következménye lesz!
Egy másik nagyon hangsúlyozott megelőző lépésnek tartják a közösségi távolságtartást. A távolságtartás valóban véd a fertőzés ellen, de vajon milyen hatással van az emberre? Mivel az ember természetéből adódóan társas lény, így mindenképpen rosszul viseli meg a barátaival való találkozásról, a csoportos összejövetelekről vagy egymás érintéséről való lemondás.
A hosszabb ideig tartó elszigeteltség növelheti a szívbetegségek, a depresszió vagy a demencia kialakulását. Emellett a Brigham Young Egyetem pszichológus kutatója, Julianne Holt-Lunstad és munkatársai által gyűjtött adatok szerint a tartós közösségi elszigeteltség 29%-kal növeli az elhalálozás veszélyét. Ennek az lehet az oka, hogy a társas kapcsolatok képesek ellensúlyozni a stressz által keltett negatív hatásokat. Sokan a megszorító intézkedések hatására olyan nyomás alá kerülnek, ami felerősíti az ő esetükben a poszttraumás stressz szindrómát, sőt rengeteg esetben öngyilkossághoz is vezethet és vezetett is.2829
Holt-Lunstad szerint az elszigeteltség és magány káros hatásainak a társadalom valamennyi korcsoportja ki van téve, de mégis az idősebbek számítanak a legsérülékenyebbnek. A mentális egészségük megőrzése szempontjából különösen fontos szerepe van a rendszeres kommunikációnak és beszédnek, mivel ezek hiánya komoly lelki megterhelést jelentenek.
Chris Segrin, az Arizonai Egyetem viselkedéskutatója szerint „aki már eleve szorongással, depresszióval, magánnyal, kábítószer-használattal vagy más egészségügyi problémával küzd, az különösen sebezhető.” A mentális egészség hosszabb távú fenntartásának kulcsa egyébként az optimizmus, a pozitív életszemlélet.
A technológia bár lehetőségeket ad az emberek elé, de nem képes pótolni a személyes interakciókat. Segrin szerint a testbeszéd, az arckifejezések, a gesztusok számos eleme elvész az elektronikus médiumokon keresztül.3031
Nem mindegy, hogyan gondolkodunk!
A mai világban az emberek életében szinte mindennapos a stressz jelensége, amely komoly következményeket tud gyakorolni testünk működésére. A stressz az elmében kezdődik, és ez indítja arra a hipotalamuszt és az agyalapi mirigyet, hogy olyan szteroidhormonokat termeljen, amelyek gyengítik a sejtimmunitást.32
Szoros összefüggéseket fedeztek fel olyan negatív lelkiállapotok, mint szorongás és depresszió, valamint az immunrendszer állapota között. A vizsgálat eredményei szerint a fenti lelkiállapotok gátolják a limfociták (katonák) szaporodását és a falósejtek működését. Minél tovább szorongott valaki, annál kevesebb antitest termelődött egy káros anyag bejuttatása során. Minél tovább tartott a stressz, annál tovább csökkent a fehérvérsejtek száma.33
A test stresszre való reakciója gyakran negatív érzelmekben jelentkezik, mint a harag, a gyűlölet, a frusztráció, az elégedetlenség, a félelem, a szorongás, a bizalmatlanság és a depresszió (befelé fordulás). Ezeknek nem szabad túl nagy teret engedni, mert azok az érzelmek, amelyeket uralkodni engedünk az elménkben, alapvető befolyással bírnak egészségünkre. Egy 3000 éves bölcsesség is erről beszél: „Mert amiképpen gondolkodik az ember, olyan ő” (Péld 23:7) Ahogy már említettük, a pozitív életszemlélet alapvetően meghatározza egy ember mentális egészségét, amely kihatással van a testünkre. Erre különösen fontos odafigyelni!
Selye János, egy magyar származású, amerikai professzor, akinek a nevéhez fűződik a modern stresszelmélet kidolgozása, tette ezt a figyelemre méltó kijelentést: „Nekem úgy tűnik, hogy az összes érzelem között van egy érzelempár, amely a többinél inkább felelőssé tehető a stressz meglétéért vagy hiányáért az életünkben: a hála érzése, a negatív ellentétpárjával, a bosszúszomjjal együtt.”34 Az egészségünk legfőbb biztosítéka a hála mellett az öröm, a jóakarat és a bizalom.
50 évvel ezelőtt Blake Clark interjút készített néhány, száz évet megért amerikaival, keresve a hosszú élet titkát. Tapasztalatait így összegezte: „A legtöbb százévesnél felfedezett közös jellemvonás a vidám természet volt, bizalom abban, hogy a dolgok végül mindig jól alakulnak… Az ének és a nevetés valahogy megolajozza a biológiai órát, amely ezáltal tovább működik.” A Clark által felfedezett igazság már 3000 éve ismert volt: „A vidám elme jó orvosságul; a szomorú lélek pedig megszárasztja a csontokat.” (Péld 17:22)
A pozitív érzelmek serkentik a paraszimpatikus idegrendszert, amely a legfőbb irányítója az emésztés, a felszívódás, a kiválasztás, a vérkeringés és a légzés folyamatainak, ennek a tevékenységétől függnek a test gyógyulási folyamatai is.35 A Stanfordi Egyetem professzora, William Frye véleménye szerint egy jó nevetés (paraszimpatikus idegrendszer-stimuláció) képes „serkenteni az emésztést, csökkenteni a vérnyomást, stimulálni a szív- és endokrin (belső elválasztású) rendszert, aktiválni a jobb agyféltekét (itt van a kreatív központ), erősíteni az izmokat, emelni a pulzusszámot, enyhíteni az ízületi fájdalmakat, edzeni a belső szerveket és fokozni az éberséget.”36
Van eredményesebb módszer a rendszeres kézmosásnál?
Ha megelőzésről van szó, a legtöbb helyen alkoholos kézfertőtlenítők ajánlják. Azonban arról kevés szó esik, hogy ezek az alkoholtartalmú gélek gyengíthetik az immunrendszert. Ez igen meglepőnek tűnik, hiszen éppen azért ajánlott a kézfertőtlenítők használata, hogy elkerüljük a fertőzést. Mi akkor a helyzet? A valóságban az alkohol irritálhatja, kiszáríthatja, hámlasztja a bőrt, károsítja a bőrsejteket. Megfontolandó a használata, mivel lebontja a bőr természetes likopid (baktériumokból álló) védőrétegét, valamint vizet von el a bőrsejtektől, és növeli a bőrgyulladás kialakulásának az esélyét is. Valójában a melegvizes, szappanos kézmosás sokkal ajánlottabb és egyébként is az alapvető higiénia részét képezi.3738
Dr. Csaba György, az Magyar Tudományos Akadémia emeritus doktora szerint azonban óriási hiba megelőzésnél a melegvizes, szappanos kézmosást kiemelni egy légi úton, cseppfertőzéssel terjedő vírusbetegség esetében szemben az immunrendszer támogatásával! Az immunrendszerünk felerősíthető egyes vitaminok és nyomelemek segítségével. „A vitaminok, melyek hivatalosan nem tartoznak a gyógyszerek közé (táplálékkiegészítők, éppen ezért a gyakorló orvosok többsége által lenézettek) jelentős része képes a veleszületett immunitás erősítésére, aminek alapvető jelentősége lehet az oltással meg nem előzhető vírusbetegségek elleni védekezésben.” Ezek a vitaminok a következők:
A C-vitamin (aszkorbinsav) légúti fertőzések ellen védelemben játszott szerepe már évtizedek óta ismert. A Nobel díjas Linus Pauling bizonyította elsőként vizsgálatokban, hogy a nagyobb mennyiségű C-vitaminnal (1000-2000mg/nap) 85%-ban meg lehetett előzni a nátha és az influenza kialakulását, valamint csökkenteni a betegség súlyosságát. A vitamin cinkkel való kombinálása még kifejezőbb hatást eredményezett.
A D-vitamin egy zsírban oldódó molekula, amely a bőrben termelődik napfény hatására és számos életfunkciónkban fontos szerepet játszik. Szabályozza a felső légutak immunitását, miközben két antimikrobiális peptid (defenzin és cathelicidin) termelődését serkenti. Emellett kontroll alatt tartja a tüdőben kialakuló gyulladásos betegségeket is. Felnőtteknek több mint 1000 egység bevitele ajánlott megelőzésként, de oda kell figyelni a túladagolás elkerülésére.
Egy magyar tanulmány szerint a D-vitamin fokozott bevitele csökkentheti az influenza szerű megbetegedések 90%-át. Ez azt jelenti, hogy megfelelő mennyiségű D-vitamin elfogyasztásával a betegség bekövetkeztének esélye hozzávetőleg 10%-ra mérsékelhető.39 A Bostoni Egyetem professzora, Dr. Michael Holick egy vizsgálat alkalmával az előző tanulmányt megerősítve kimutatta, hogy a D-vitamin 54%-kal csökkentheti a koronavírus kockázatát.40
Az E-vitamin hasonló antioxidáns, mint a C-vitamin, de zsírban oldódik, így védi a sejtek lipid-komponenseit (sejtmembránok). Hatása szinte minden immunsejt-féleségre kiterjed. Az idősebb embereket védi a légúti fertőzések ellen, csökkenti a nátha előfordulását és általában a fertőző betegségek előfordulását, mintegy 30%-kal. A sportolók az állóképesség javítására is használják.
A szervezet számára fontos mikroelemek a cink és a szelén, melyek csak minimális mennyiségben találhatók meg az emberi szervezetben. A cink immunrendszer szabályzó hatásának köszönhetően csökkenti a nátha előfordulását és időtartamát. A szelén jelenléte javítja a vírusbetegségek gyógyulásának esélyeit. Az együttes adagolásuk elősegíti az immunsejtek működését és gátolja pl. a HIV AIDS-sé alakulását. A cink már 1-2 hónapig tartó pótlása növeli a fertőzés ellenes immunorezisztenciát.
„Itt van az idő, hogy a vitaminok és mikroelemek az őket megillető -fontos- helyre kerüljenek a gyógyítás fegyvertárában. Ezek nem biztos, hogy teljes mértékben elhárítják a vírussal való fertőződést, vagy eliminálják (eltávolítják) a szervezetből a vírust, mindenesetre biztosan többet érnek, mint a szappanos vízzel történő kézmosás (2020-ban!).”41
Dr. Seffer István szerint szintén az emberek immunrendszerét kellene megerősíteni. Ennek felkészítése elérhető a teljes értékű táplálkozással, vitaminok és táplálék-kiegészítők (cink) kiemelt alkalmazásával.42
Dr. Claus Köhlnein hasonlóan nyilatkozott: „A COVID-19 legyőzéséhez egy erős immunrendszerre van szükségünk!Sokfelé a kortizont használják a betegeken először, pedig kontraproduktív, ugyanis a limfociták megölésével kedvezőtlenül hat. Az interleukin inhibitorokat a citokin-viharra alkalmazzák, amit a COVID kivált, de az egy természetes védelmi reakció!”43
Magasfokú védelem: az immunrendszer
Az immunrendszer naprakész állapotát a mikroorganizmusokkal történő folyamatos találkozás, kontaktus biztosítja. A túl erős higiénés intézkedések káros hatást gyakorolnak szervezetünk saját védekező rendszerére, mivel immunválasz-hiányhoz vezetnek (a testet csak kis mértékben érik külső „támadások”), így az elkényelmesedett immunrendszerünket könnyebben leteríthetik a bakteriális vagy vírusos fertőzések.
Egy német orvosokból álló kutatócsoport azt vizsgálta meg, hogy a COVID-19 betegségben kigyógyultak és a még nem fertőzött emberek sejtimmunitása (T-sejtek) hogyan reagál, vagy egyáltalán felismeri a SARS-CoV-2 koronavírust. Az eredmények azt mutatták, hogy akik még nem találkoztak a vírussal és nem voltak antitestjeik ellene, azok 80%-a reaktív (cselekvésre kész) T-sejtcellákkal rendelkezett, amelyek felismerték a SARS-CoV-2-t. A másik csoport esetében, akik már átestek a betegségen és antitestekkel rendelkeztek, ez az arány 100%-os volt! Az immunválasz tehát náluk azonnal és nagyon erősen működésbe lépett. A tanulmány szerint a T-sejtes immunitás az emberek több mint 80%-át védi! A B-sejtek általi antitestképződés (IgM és IgG) immunrendszerünknek csak viszonylag kis részét foglalja el. Ez megmagyarázhatja, miért lehet 5-10% antitest százalék mellett amúgy is csoportimmunitás.44
A sorozat előző részében már beszéltünk az immunrendszer működéséről és az egyik leghatásosabb fegyveréről, az oxigénről. Az oxigén személyében egy olyan orvostechnikai eszközről beszélhetünk, amely minden mikroorganizmus ellen hatékony fegyvernek bizonyul, és megalapozza testünk alapvető működésének biztonságát.
Míg a világ ezt az időszakot megszorításokkal kezeli és a média a félelmet kelti, addig mi egy boldog és egészséges életet élhetünk, ha összhangba kerülünk a természeti törvények működésével. A félelem nem szabadítja meg az embert, de az oxigén visszaadhatja a világnak azt, amit elvesztett: a reményt!
1 https://www.who.int/publications/m/item/summary-of-probable-sars-cases-with-onset-of-illness-from-1-november-2002-to-31-july-2003
2 http://www.oek.hu/oekfile.pl?fid=5625
3 https://wwwnc.cdc.gov/eid/article/20/7/14-0571_article
4 https://www.cell.com/current-biology/fulltext/S0960-9822(20)30360-2
5 https://www.who.int/director-general/speeches/detail/who-director-general-s-opening-remarks-at-the-media-briefing-on-covid-19—11-march-2020
6 https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/question-and-answers-hub/q-a-detail/coronavirus-disease-covid-19#:~:text=symptoms
7 https://time.com/5772481/china-coronavirus-latest/
8 https://github.com/CSSEGISandData/COVID-19
9 https://news.google.com/covid19/map
10 https://g7.hu/adat/20190326/megint-rengeteg-embert-olt-meg-az-influenza/
11 https://qubit.hu/2020/05/28/a-tavalyi-influenzaszezon-tobb-halalesettel-jart-magyarorszagon-mint-az-idei-koronavirus-jarvany
12 https://www.researchgate.net/publication/344515707_Az_influenza_201516_201920_es_a_Covid-19_2020_mortalitasa_a_teljes_nepessegben_es_a_fertozottek_kozott_az_Egyesult_Kiralysagban_es_Magyarorszagon
13 https://www.telegraph.co.uk/news/2020/07/17/public-health-englands-exaggerated-death-statistics-scandal/
14 https://fb.watch/2SPOrpdMhD/
15 https://www.who.int/news/item/14-12-2020-who-information-notice-for-ivd-users
16 https://www.corodok.de/portugiesisches-berufungsgericht-pcr/
17 https://crlisboa.org/wp/juris/processo-n-o1783-20-7t8pdl-l1-3/
18 https://www.globalresearch.ca/national-security-alert-covid-tests-scientifically-fraudulent-epidemic-false-positives/5720271
19 https://fr.sott.net/article/36162-Kary-Mullis-Le-test-PCR-ne-permet-pas-de-savoir-si-vous-etes-malade
20 https://www.who.int/emergencies/diseases/novel-coronavirus-2019/global-research-on-novel-coronavirus-2019-ncov/solidarity-clinical-trial-for-covid-19-treatments
22 https://qubit.hu/2020/02/06/jankovics-istvan-virologus-az-uj-koronavirus-alig-fertozobb-mint-egy-atlagos-influenza
23 MacIntyre CR, Seale H, Dung TC, et al. A cluster randomised trial of cloth masks compared with medical masks in healthcare workers. BMJ Open 2015;5: e006577. doi:10.1136/ bmjopen-2014-006577
24 https://www.cdc.gov/mmwr/volumes/69/wr/pdfs/mm6936a5-H.pdf
25 https://www.medrxiv.org/content/10.1101/2020.05.13.20101253v3
26 https://www.veed.io/download/e8ec15ce-e8e3-4e37-8fb0-6980b4564a8a
27 https://felelos-szulok-es-emberek-kozossege.webnode.hu/l/neurologus-szakvelemenye-a-maszkviselesrol/
28 https://academic.oup.com/qjmed/article/113/10/707/5857612
29 https://www.psycom.net/covid-19-suicide-rates
30 https://mta.hu/mta_hirei/a-tarsas-tavolsagtartas-ved-a-fertozes-ellen-de-fel-kell-keszulnunk-emberi-hatasaira-110477
31 https://www.sciencemag.org/news/2020/03/we-are-social-species-how-will-social-distancing-affect-us
32 J. Michael McGinnis: Behaviour Patterns and Health, Medicine for the Layman (NIH Publication No. 85-2682, 1985)
33 Tracy B. Herbert: Stress and the Immune System, World Health, 1994. április-május 4-5. old.
34 Selye János: The Stress of Life (McGraw Hill Book Co., 1956) 284 old.
35 Mervyn G. Hardinge: Emotions, A Philosophy of Health (LLU School of Health sylabbus, 1980) 154. old.
36 William F. Frye: Why Laughing is Good for Your Health, Healing Unlimited (Boardroom Classics, 1995)
37 https://www.zoldbolt.hu/magazin/gondold-at-jol-mielott-a-kezfertotlenitoert-nyulsz
38 https://www.egeszsegkalauz.hu/eletmod/egeszseg-es-szepseg/kezfertotlenito-vigyazzon-arra-mikor-hasznalja/ny04r2p
39 https://orvosokatisztanlatasert.hu/wp-content/uploads/2020/09/D-vitamin-Orvosi-Hetilap-3.pdf
40 https://www.bostonherald.com/2020/09/17/vitamin-d-can-help-reduce-coronavirus-risk-by-54-boston-university-doctor/
41 https://orvosokatisztanlatasert.hu/wp-content/uploads/2020/09/Dr.-Csaba-Gyo%CC%88rgy-teljes-cikk.pdf
42 https://www.youtube.com/watch?v=cR5v74QdXH4
43 https://fb.watch/2SPOrpdMhD/
44 https://assets.researchsquare.com/files/rs-35331/v1/f5e6a012-ba42-4d28-9d8b-990919e350ea.pdf